Segesvár szék (ném. Stuhl Schässburg), 1337 k. (1349. júl. 17)-1876. jún. 19.: közigazgatási terület a Magyar Királyságban, Erdélyben, a →szászok földjén, a Nagy-Küküllő folyó völgyében. - É-on Küküllő vm., K-en Udvarhely szék, D-en Kőhalom szék, Felső-Fehér vm. és Nagysink szék, Ny-on Alsó-Fehér vm. és Medgyes szék határolta. Utóbbival együtt a →Borvidéket (Weinland) alkotta. Székhelye: Segesvár (Schässburg) szabad kir. város. - A szász önkormányzatot biztosító II. András (ur. 1205-35) 1224-i kiváltságlevele (→Andreanum) [a II. Géza (ur. 1141-62) idejében alapított(?)] 7 (ténylegesen 8) szász székre: Szeben (mint elsőhöz, mindig hozzá számolva a hetet), Újegyház, Szászváros, Kőhalom, Nagysink, Szerdahely, Segesvár, (Szász)Sebes vonatkozott. ~et először 1349. VII. 17: a →szász székek közös gyűlésén kelt okl-ben említették, 1355. VII. 14: hasonló gyűlésen Szeben szék és a hozzá tartozó →Hétszék nevében rendelkeztek. - A segesvári várat 1198 k. építették, említései: 1280: de Castro Sex, 1298: Schespurch, 1300: Segusvár, 1309: Segesburg, 1407: Segeswar, 1552: Segesvarinum. A pléb-t kb. 1143 k. alapíthatták, első ismert plnosai: 1309: János; 1393: Péter. Első tp-a a hegyen épült, annak javára 1298: búcsút engedélyezett VIII. Bonifác p. (1294-1303), ennek helyére építették a „hegyi” tp-ot (Bergkirche), melyet I. Nagy Lajos okl-e 1345: említett, kriptája 13. sz.; harangja 1440-ből való, védőszentje Szt Miklós. 1490 tavaszán Segesvár városa, a medgyesi és selyki székek közös hűségnyilatkozatot adtak I. (Hunyadi) Mátyásnak (ur. 1458-90), hogy ha Beatrix kirnétól törv-es gyermeke nem születik, halála után fiát, →Corvin János troppaui hg-et „igaz örökös urunkká fogadjuk”. A reformáció hódításakor, 1545: a domonkosokat elűzték. A város és ~ lakossága lutheránus lett, a tp-okat elfoglalták. 1662. I. 22: Kucsuk Mehemmed, a jenői bég és Apafi Mihály csapatai Nagyszőlős szász falunál meglepték Kemény János népesebb seregét, akit menekülő lovasai agyontapostak. 1676. IV. 30: majdnem egész Segesvár leégett; 1709: és 1788: is tűzvész pusztította. 1688: a fogarasi ogy. rendeletére pénzverőhely, ahol tallérokat vertek. II. József (ur. 1780-90) közigazg. reformjával 1785: Erdélyt 3 ker-re, abban 11 megyére osztotta, ~et Küküllő és Fogaras megyébe sorolták. 1790-1849: ismét önálló törv-hatóság. 1849. VII: az orosz csapatok elfoglalták, a VII. 31: Segesvár és Fejéregyháza között vívott döntő ütközetben Bem honvédeit szétszórták; ekkor látták utoljára Petőfi Sándort (akit sebesült hadifogolyként Oroszo-ba hurcoltak [ahol 1854. V. 10: meghalt], sírját 1989. VII. 19: a szibériai Barguzinban Morvai Ferenc kutatócsoportja megtalálta). A Bach-korszakban 1850-60: a Szebeni kerület („szász kerület”) része. 1861-76: ismét önálló. 1870-ig Segesvár sz. kir. város önálló törv-hatóságát megszüntették. 1873. VI: megnyitották az erdélyi vasút segesvár-brassói vonalát, mely elősegítette Segesvár gyarapodását. Az 1876:13. tc. a szász egyetem s a hétbírák vagyonát érintetlenül hagyta, s egyedül közművelődési célokra fordíthatónak rendelte. A →vármegyerendezéskor az 1876:33. tc. a Kőhalom, Medgyes, Nagysink és ~ből szervezett →Nagy-Küküllő vármegye részévé tette; Segesvár városa a 25 közs-ből alakított segesvári járás székhelye. ~ Bene és Erked közs-ét Udvarhely vm-be osztották. - Ter-e 553,7 km2. összefüggő földjébe Felső-Fehér és Szeben vm. földek nyúltak. Székhelye Segesvár szabad kir. város; 1 mezővárosa és 14 községe volt. - Népessége 1786: Segesvár sz. kir. város 1080 házában, 1248 családban 5517 fő (17 pap, 4 nemes, 18 tisztviselő, 591 polgár). - ~ lakossága 1829: 20.359 fő (Erdély 1.860.404 fős népének 1,09%-a, Szászföld 412.991 fős népének 4,93%-a); ebből 142 (0,7%) pap, 55 (0,27%) honorácior, 7400 (36,35%) polgár, 12.762 (62,68%) paraszt. ~ falvaiban élt 1850: 27.280 fő; 820 r.k. (3,2 %), 549 g.k. (2,2%), 8562 g.kel. (33,9%), 75 ref. (0,3%), 15.251 ev. (60,4%), 3 unit., 6 izr. vall.; 424 m. (1,7%), 15.608 ném. (61,8%), 6517 oláh (25,8%), 6 zsidó, 2711 egyéb (10,7%) nemzetiségű, ebből 2684 cigány (10,6%); 1869: 27.280 fő; 1100 r.k. (4%), 112 g.k. (0,4%), 10.096 g.kel. (37,0%), 293 ref. (1,1%), 15.481 ev. (56,8%); 124 unit. (0,5%), 66 izr. (0,2%), 8 egyéb vall.; 1126 m. (4,1%), 15.864 ném. (58,2%), 7968 oláh (29,2%), 2322 egyéb (8,5%) anyanyelvű (Varga E. becslése); 1880: 27.465 fő; 1319 r.k. (4,8%), 108 g.k. (0,4%), 9941 g.kel. (36,2%), 611 ref. (2,2%), 15.219 ev. (55,4%), 171 unit. (0,6%), 87 izr. (0,3%), 9 egyéb vall.; 1581 m. (5,7%), 15.695 ném. (57,1%), 7790 oláh (28,4%), 2399 egyéb (8,8%) anyanyelvű; 1891: 27.280 fő. - Községenként: Apold (Trappold) 1869: 294 házban 1216 szász és oláh; Bene (Mehburg) 1786: 129 házban, 150 családban 601 fő (Fogaras megyébe osztva), 1869: 176 házban 744 szász és oláh; Celinapuszta (Wossling) 1869: 119 házban 549 oláh; Dános (Dunesdorf) 1786: 135 házban, 151 családban 733 fő (Fogarasban), 1869: 297 házban 1413 oláh és szász; Erked (Arkeden) 1786: 187 házban, 111 családban 916 fő (Fogarasban), 1869: 278 házban 1217 szász és oláh; Hégen (Hendorf) 1786: 160 házban, 203 családban 899 fő (Fogarasban), 1869: 276 házban 1080 szász és oláh; Holdvilág (Halwelagen) 1786: 137 házban, 178 családban 714 fő (Küküllő megyébe osztva), 1869: 218 házban 942 szász és oláh; Mese v. Musnafalva (Meschendorf) 1786: 155 házban, 157 családban 707 fő (Fogarasban), 1869: 178 házban 705 szász és oláh; Miklóstelke (Klosdorf) 1786: 82 házban, 88 családban, 385 fő (Fogarasban), 1869: 103 házban 357 szász és oláh; Nagyszőllős (Gross-Alisch) 1786: 179 házban, 229 családban 863 fő (Küküllőben), 1869: 266 házban 1317 szász és oláh; Nethus (Neuthauaen) 1786: 119 házban, 185 családban 590 fő (Fogarasban), 1869: 126 házban 559 szász és oláh; Prodt (Pruden) 1786: 96 házban, 124 családban 429 fő (Küküllőben), 1869: 148 házban 564 szász és oláh; Rádos (Radeln) 1786: 129 házban, 128 családban 628 fő (Fogarasban), 1869: 171 házban 708 szász és oláh; Segesvár (Schässburg) sz. kir. város, 1786: 1080 házban, 1248 családban 5517 fő, 1869: 1577 házban 8207 szász, oláh és m.; Segesd (Schaas) 1786: 154 házban, 172 családban 777 fő (Fogarasban), 1869: 254 házban 1122 szász és oláh; Szászbuda (Bodendorf) 1786: 156 házban, 155 családban 671 fő (Fogarasban), 1869: 223 házban 952 oláh és szász; Szászdálya (Denndorf) 1786: 140 házban, 169 családban 812 fő (Fogarasban), 1869: 317 házban 1390 szász és oláh; Szászkeresztur (Deutsch-Kreuz) 1786: 188 házban, 193 családban 851 fő (Fogarasban), 1869: 209 házban 946 szász és oláh; Szászkézd (Kaisd) mezőváros 1786: 290 házban, 351 családban 1435 fő (Fogarasban), 1869: 504 házban 2077 szász és oláh; Szászszentlászló (Gross Lasslen) 1786: 177 házban, 199 családban 886 fő, 1869: 282 házban 1218 szász és oláh. 88

Éder 1826:55. (toldalék) - Kőváry 1847:171. - Helységnévtár 1873:139. - Pesty 1880:507. - Meltzl, Oskar von: Statistik der sächsischen Landbevölkerung von Siebenbürgen. Nagyszeben, 1886. - Kis 1900:24. - Schuller, Richard: Alt-Schässburg. Kulturhistorische Skizze. Segesvár, 1906. - Segesvár. Festschrift der sächsischen Vereine anlässlich ihrer Tagung in Schässburg. Uo., 1910. - Schem. Trans. 1913. - Szádeczky Kardoss 1927:123. - Edelényi-Szabó 1928:690. - Dányi Dezső: Az 1850. és 1857. é. népszámlálás. Bp., 1993. - Az 1850 é. erdélyi népszámlálás. Bev. és összeáll. Dávid Zoltán. 2. jav. kiad. Bp., 1994. - Varga E. 2002.